Annyira sokfélék vagyunk. Kinek ez tetszik, kinek az. Valaki akkor érzi jól magát, ha pörögnek a napja, van aki a nyugalomban találja meg önmagát. Az viszont mindannyiunkat összekötő kapocs, hogy a lelki békénket keressük szüntelenül. A párbeszédek alapja a vélemény nyilvánítás és reflektálás. Nagyszerű, ha a beszélgetőpartnereddel alapjaiban egyetértesz és felvállalhatod a véleményedet, mellette önmagadat adhatod.

De mi van akkor, ha véleményed gyökeresen eltér, mégis ott ülsz vele egy gőzölgő kávé felett és minden korty savasan marja torkodat. Illendőségből vagy szükségből végighallgatod és megpróbálod felvenni a beszélgetés ritmusát, miközben gondolataid ezer felé cikáznak: ki kell teregetni, ha hazaérsz, nem elfelejteni a boltba beugrani hazafelé, a gyerek háziját ellenőrizni, stb. Egyszóval untat a másik. Ha voltál már ilyen szituációban, egyszer is gondoltál rá, hogy miért töltöd az idődet mégis ott, a keserű kávé felett? Mennyire állsz ki magad mellett?

Az sem ritka eset, amikor beszélgetőtársad a rólad alkotott határozott véleményét szegezi neked, mintha bársony kelmébe csomagolt kövekkel dobálna meg. Tompán üt, látható nyomok nélkül döngöl a földbe. Pontosan tudja, mit rontasz el, hol véted a hibákat, mennyire rosszul csinálod a dolgaidat. Majd zúzódásaidat balzsamként kenegetve, kiemeli néhány adottságodat, mintha csak erény lenne, ügyelve, hogy ne az eredményeidről essen szó. Akár kéretlenül is átfogó elemzést kapsz arról, hogy miért tartasz ott ahol és hogyan kellene eljárnod ahhoz, hogy többre juss. Bármit válaszolsz, csak mentegetőzésnek hat, hiszen nem tartasz ott, ahol szerinte lenned kellene. Elhiszed. Nyeled a kávét. Fekete és hideg. Még jobban mar. A szemed már régen nem mosolyog. Visszapislogod a könnyeidet.

Ha megfelelsz önmagadnak, a saját elvárásaidnak, akkor nem hagyod. Ha elégedett vagy azzal aki vagy, amit teszel, ahova tartasz, akkor ezeket a helyzeteket ösztönösen rövidre zárod. Mindig jobbat és többet szeretnénk, a jelenlegi állapotnál, így aligha érezhetjük, úgy hogy már ott vagyunk, ahol lenni akarunk. De a fő irányvonalat mi állítjuk be saját magunknak. Az alapvető értékrended képes alkalmazkodni a szükséghelyzetekhez bizonyos kereteken belül, de szembe nem fordulhatsz vele. Értékes vagy. Védd meg magad! Húzd meg a határaidat!

Ha úgy érzed, segítségre van szükséged itt tudsz időpontot kérni konzultációra.

Olvastad már?